A közjegyzőt a törvény közhitelességgel ruházza fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Tevékenységét tárgyilagosan, pártatlanul és a legteljesebb titoktartás mellett köteles gyakorolni.
A közjegyző olyan jogi szakember, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jogviták peren kívül történő elintézéséért tevékenykedik, mindezt a közjegyzői kar jelmondata is tükrözi: Jog vita nélkül.
A közjegyzői szolgálat
A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. Minden közjegyző kötelezően rendelkezik tehát a hivatásához szükséges jogi ismeretekkel, eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Amennyiben több, ellentétesen érdekelt fél fordul a közjegyzőhöz egyidejűleg, a közjegyző valamennyi fél részére kiegyenlítő jogi tájékoztatást ad.
A közjegyző tehát olyan független és pártatlan hatósági személy, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét.
A közjegyzők működésének felügyelete
A közjegyzők tevékenységét az igazságügyi szervek, illetve igazgatási jogkörben eljárva a területi közjegyzői kamarák ellenőrzik. Ennek megfelelően, a közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, melynek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát. A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi közjegyzői kamara elnökségének feladata.
Közhitelesség
Az állam főhatalmának egy részét a közjegyzőségre ruházta, amely a közjegyzői tevékenység vonatkozásában a valódiság fennállásának vélelmét jelenti, vagyis azt, hogy a közjegyzői tevékenység eredményét – például a közokirat vagy közhiteles nyilvántartás tartalmát – nem kell vizsgálni, meg lehet, sőt meg kell bízni a benne foglaltakban, valódinak kell elfogadni. A közjegyző irataihoz kiemelt, közokirati bizonyító erő kötődik.
Teljes körű jogi szolgáltatás
Amennyiben a közjegyző előtt kötött jogügyletek joghatásainak kiváltásához más szervek (földhivatal, cégbíróság, gyámhatóság és más közigazgatási hatóságok) eljárása is szükséges, a közjegyző ezeket megkeresi.
Titoktartás
Ami személyes, az egyúttal bizalmas is. A közjegyző az eljárásai során teljes körű titoktartás mellett gondoskodik arról, hogy ami személyes, az bizalmas maradjon.
A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomásukra jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll.
Közreműködés megtagadása
A közjegyző a közreműködés megtagadására csak a törvényben külön nevesített esetekben köteles.
Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, e körülményre a fél figyelmét felhívja és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködést megtagadja.
A közjegyző által készített irat: közokirat
A közjegyzők által kiállított okiratok közokiratok A közjegyzői okirat nem selejtezhető, határidő nélkül megőrzendő.
A közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalások alapján, legyen sző szerződésekről vagy szerződésekhez kapcsolt egyéb közjegyzői okiratokról (kötelezettségvállalásokról) közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezett nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket. Amennyiben tehát a szerződéses partner nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, úgy a hosszadalmas bírósági eljárás helyett közvetlenül bírósági végrehajtás kezdeményezhető az okiratot készítő közjegyzőnél. A megfelelően összeállított közjegyzői okirat a közvetlen bírósági végrehajtást nem csupán Magyarországon, hanem az EU egész területén képes biztosítani.
A közjegyzői okirat így alkalmas arra is, hogy a feleket szerződésszerű magatartás területén tartsa a vállat kötelezettségek közvetlen végrehajtásának lehetősége révén. Így a közokirattal egy későbbi per kockázatát is jelentősen csökkenthetjük. Mindezzel idő és pénz takaríthatható meg. És ne feledje, a követelések érvényesítése során a gyors és hatékony fellépés a biztos jogérvényesítés záloga. Több hitelező közötti versenyben az számíthat sikerre, aki a leggyorsabban és leghatékonyabban képes érvényesíteni az igényeit.
A közjegyzői okirat ennek a gyors és hatékony jogérvényesítésnek az egyik legfontosabb eszköze.
A közjegyzői okirat mint közokirat különleges bizonyító erővel bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. A közjegyzői okiratnak tehát különleges bizonyító ereje van arra nézve is, hogy a szerződéses nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.
