A hazai szabályozás a tárgyuk vagy alanyaik szempontjából kiemelt jelentőségű szerződések megkötését eleve közjegyző vagy ügyvéd közreműködéséhez köti.

E téren azonban más várható el a közjegyzőtől és más az ügyvédtől. Míg az ügyvéd a tanácsadás és képviselet révén gyakran már az előkészületektől kapcsolódik az adásvételi és egyéb szerződésekhez, addig a közjegyző közreműködésének jelentősége főleg azokban az adásvételi és egyéb ügyletekben mutatkozik meg, amelyekben a szerződés teljesítése a szerződéskötéshez képest később történik meg, például azért mert a vételár megfizetése részletekben történik, a megvásárolt dolog átadása később történik meg, vagy a teljesítés/elszámolás egyéb, később bekövetkező feltételtől, feltételektől függ. Ezen esetekben a közjegyzői okirat alkalmazása különösen előnyös a jogérvényesítési stratégia biztosítása érdekében.

A közjegyzői okirat alkalmazása ugyanis ez utóbbi esetekben annak közvetlen bírósági végrehajtásra való alkalmassága révén biztosíthatja, hogy az elmaradt vételár megfizetése, a megvásárolt vagyontárgy átadása a vevő birtokába akkor is gyorsan és per nélkül érvényesíthető legyen, ha azt az erre kötelezett önként nem tenné meg, azaz szerződésszegés esetére a közjegyző jelentős jogérvényesítési előnyt képes biztosítani.

A közjegyző ezen a területen is köteles a feleknek teljes körű tájékoztatást nyújtani a jogaikról és a szerződéshez kapcsolódó kötelezettségeikről (például illetékfizetés, hatóságok megkeresése stb.), ugyanakkor a közjegyző, a közjegyzői törvény rendelkezései szerint közreműködik az általa felvett okiraton alapuló jogok bejegyeztetése tárgyában.

Ugyanakkor az ügylet ellenértékének pl. vételárnak szerződésszerű teljesítésében komoly szerepet játszhat a közjegyzői okirat felvételéhez kapcsolódóan a közjegyzői bizalmi őrzés intézménye, amely az ügyvédi letéthez hasonló intézmény.

• Közvetlen végrehajthatóság

A közjegyző által készített okirat, amely lehet szerződés, vagy szerződéshez kapcsolódó egyéb jognyilatkozat, közokiratnak minősül, különleges bizonyító erővel bír és a benne foglalt fizetési és birtokbaadási kötelezettségek az okiratban szabályozott feltételek fennállása esetén közvetlenül, a per elkerülésével  végrehajthatók.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben az egyik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét – például a vételár határidőben történő megfizetését –, a másik félnek nem kell bírósághoz fordulnia és hosszú éveken keresztül pereskednie az igazáért, hanem közvetlenül végrehajtást indíthat az elmaradt vételár, vagy vételárrész érvényesítésére, amivel sokkal gyorsabban hozzájuthat követeléséhez. Ugyanakor, ha az eladó nem bocsátja a vevő birtokába az eladott ingatlant, vagy a felek nem számolnak el pl. a foglalóval vagy a kötbérrel úgy a vevő kérheti végrehajtás keretében az ingatlan kiürítését, a foglaló, kötbér, végrehajtás útján történő kikényszerítését.

A közjegyző ennek érdekében végrehajtási záradékkal látja el a közokiratot, vagyis ez alapján a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül behajtja az adott követelést, kikényszeríti az adott cselekményt.

• Földhivatali és egyéb ügyintézés

A közjegyző, mint hatóság szoros kapcsolatban áll a földhivatalokkal és egyéb hatóságokkal, ugyanakkor a közjegyzőnek törvény által előírt kötelezettsége, hogy az előtte kötött jogügyletek kapcsán, ha ezek hatályosulásához más hatóság (földhivatal, gyámhatóság stb.) megkeresése szükséges, ezt a hatóságot pl. a bejegyzés érdekében megkeresse.

Ennek megfelelően a közjegyző jogosult az előtte folyamatban lévő ügyekben a nyilvántartások megtekintésére, tulajdoni lap és egyéb adat beszerzésére, a felek kérelmének megfelelő okirat, szerződés vagy egyéb jognyilatkozat felvételére, továbbá az okiratán alapuló jogok  nyilvántartásokba történő bejegyeztetésére/bejegyzésére.

• Megváltoztathatatlanság

A közokirat szerkesztésre vonatkozó törvényi előírások következtében az ügyletről egyetlen eredeti  példány készül (a felek az eredetivel azonos értékű hiteles kiadmányt és hiteles másolatokat kapnak), amelyet a közjegyző őriz, biztosítva ezzel az okirat tartalmának megváltoztathatatlanságát.

• Teljes körű kitanítás

A közjegyzőnek hivatali kötelezettsége az, hogy a feleknek az általuk kötött ügyletről, teljes körű és pártatlan szakmai kitanítást nyújtson, ennek megfelelően a közjegyző  nem lehet egyik vagy másik fél képviselője, hanem valamennyi szerződő fél részére meg kell, hogy világítsa a tervezett ügylet jogi következményeit.  A közjegyzőnek a hivatalból azonosítania kell az okirataiban nyilatkozó feleket és meg kell győződnie az ügylet jogszerűségéről.

A jogellenes ügyleteknél való közreműködést a közjegyzőnek hivatalból meg kell tagadnia.

• Tulajdoni lap, cégkivonat lekérése, dokumentumok vizsgálata

A közjegyző, amennyiben az az eljárását érinti, hiteles tulajdoni lap vagy cégkivonat lekérdezésével meggyőződik az aktuális tulajdoni viszonyokról és a képviselőként eljáró személyek képviseleti jogáról, illetve a felek személyazonosságát a központi nyilvántartásból ellenőrizni.

Milyen dokumentumok szükségesek a szerződéskötéshez?

• A szerződő felek személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája,
• cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
• önkormányzat, alapítvány stb. esetében azok az okiratok, amelyek igazolják ezek létezését és az eljáró személy képviseleti jogát,
• ingatlan adásvétel estében további adatok és körülmények:

• Az ingatlan helyrajzi száma,
• az ingatlan vételára (több ingatlan esetében külön-külön meghatározva),
• a vételár kifizetésének módja (készpénz vagy átutalás, átutalás esetén számlaszám; saját erő vagy banki hitel, utóbbi esetben a hitelező által előírt követelményekre vonatkozó leírás vagy a hitelező elérhetősége)
• a vételár kifizetésének határideje (egy összegben vagy több részletben, pontos dátumok megadása szükséges).