A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatáskörébe tartozik. A közjegyzői eljárás célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás (jogutódlás) rendezése az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont kik és milyen arányban öröklik meg.
A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyben a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
A hagyatéki eljárás keretében az érdekeltek egyezséget is köthetnek. A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bírósági egyezséggel azonos hatályú. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a felek nem teljesítik az egyezségben foglalt kötelezettségeiket. A hagyatéki eljárás során született egyezség tehát alkalmas arra, hogy a feleket megfelelő magatartásra kényszerítse az egyezségükben foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával.
A hagyatékot a közjegyző vagy ideiglenes, vagy teljes hatállyal adja át, attól függően, hogy van-e öröklési jogi vita a felek között, avagy nincs. A hagyatékátadó végzés ellen a törvényszékhez lehet fellebbezni, míg öröklési vita esetén öröklési pert kell indítani, különben az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik.
Abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő át nem adott hagyatéki vagyon, póthagyatéki eljárás lefolytatásának van helye. Ha pedig olyan adat merül fel, miszerint a korábbi hagyatékátadáshoz képest eltérő öröklési rend érvényesül, a hagyatéki eljárás megismétlésének van helye.
Illetékesség
Az illetékességi szabályok alapján az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes az eljárásra. Fentiek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző illetékes.
Irodánk illetékessége az április, augusztus és december hónapban volt Budapest XII. kerületi lakcímmel, tartózkodási hellyel rendelkezett elhunytak hagyatékaira terjed ki.
Hogyan indul el a hagyatéki eljárás?
- Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat.
- Az elkészített hagyatéki leltárt – a körülményektől függően – kb. 1-2 hónap után átadják a közjegyzőnek, aki a hagyatékot vagy tárgyaláson, vagy tárgyaláson kívül adja át. A hagyatéki tárgyaláson az érdekeltek köthetnek osztályos egyezséget, egyéb jogügyletet (ajándékozás stb.), melyet egyezségbe foglalhatnak.
Akkor is örökölnöm kell, ha nem szeretnék?
Visszautasíthatom-e az örökséget?
Lehetséges-e csak egy részét visszautasítani az örökségnek?
Az örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon, azonban öröklésre jogosultságomat mégis szeretném igazolni. Mi a teendő ebben az esetben?
Milyen dokumentumok szükségesek a hagyatéki tárgyalásra?
- végintézkedés (amennyiben az örökhagyó után maradt),
- meghatalmazás,
- a hagyaték tárgyát képező gazdasági társaság létesítő okirat,
- az örökhagyóval történt házasságkötésének időpontját és helyét igazoló házassági anyakönyvi kivonat,
- a hagyaték tárgyát képező gépjármű forgalmi engedély és törzskönyv,
- a személyazonosító igazolvány (ennek hiányában kártya formátumú vezetői engedély vagy útlevel),
- a lakcímkártyáját, lakcímkártya hiányában egyéb személyi számot igazoló igazolvány,
- azdókártya,
- a temetési számlák.
