A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyve a házassági vagyonjogi szerződések szabályozásánál a korábbi szabályozáshoz hasonlóan rendelkezik arról, hogy a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratba (közjegyzői okiratba) vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, másrészről létrehozza a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását (HÉVSZENY).
A közjegyző a következő esetekben jegyzi be a HÉVSZENY-be a házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződést:
- ha a vagyonjogi szerződést ő maga készítette, és a szerződés közokiratba foglalásával egyidejűleg kérik a felek a bejegyzést,
- ha a saját maga által korábban készített vagy más közjegyző által korábban közokiratba foglalt vagyonjogi szerződés, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagyonjogi szerződés bejegyzését kérik a felek.
A bejegyzett élettársak vagyonjogi szerződésére a házassági vagyonjogi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések célja
A hatályos polgári jog szerint a házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel a házastársak, illetve az élettársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek. A törvényes vagyonjogi rendszer helyett a házasulók és házastársak a közszerzeményi, a vagyonelkülönítő, vagy bármilyen olyan rendszert választhatnak, amit szeretnének. Ha nincs erre vonatkozó vagyonjogi szerződés, abban az esetben a törvény előírásai fognak érvényesülni.
E szerződések országos nyilvántartásba való bejegyzésének a célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának a bizonyítását, a nyilvántartás ugyanis – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását. A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, mely a vagyonjogi szerződések adatait 100 év elteltéig őrzi.
A szerződések érvényességéhez és hatályosságához szükséges feltételek
A házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, valamint harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a HÉVSZENY-be bejegyezték, vagy ha a házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Utóbbi feltétel érvényesülése esetén akkor is érvényesnek tekintendő a vagyonjogi szerződés, amennyiben az nem került bejegyzésre a nyilvántartásba, a bejegyzésnek a hatályosulás szempontjából van jelentősége.
Mindezek alapján megállapítható, hogy nem válik érvénytelenné a házassági vagyonjogi szerződés, ha azt a HÉVSZENY-be nem jegyzik be, de harmadik személlyel, így a hitelezővel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a nyilvántartásban szerepel, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A vagyonjogi szerződések bejegyzése a HÉVSZENY-be
A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot. Amennyiben a szerződés közokiratba foglaltan jön létre, a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére.
A vagyonjogi szerződés módosítása
A vagyonjogi szerződés módosítása tényének bejegyzése iránt a közjegyző akkor intézkedhet, ha a módosítással egységes szerkezetbe foglalt vagyonjogi szerződés is benyújtásra került a közjegyzőnek.
A vagyonjogi szerződések nyilvánossága
A vagyonjogi szerződések esetén kérhető felvilágosítás a szerződés tényéről, valamint a szerződés tartalmáról is.
Felvilágosítás kérése a vagyonjogi szerződés tényéről
Aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díj megfizetése ellenében – betekinthet a nyilvántartásba annak érdekében, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásának a tényéről és saját célra feljegyzést készíthet. A betekintéshez szükséges megjelölni a szerződő felek valamelyikének családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyjának születési családi és utónevét. A jogi érdek valószínűsítése során meg kell jelölni a jogügyletet, vagy egyéb okot, amire alapozza a betekintő személy a betekintés jogszerűségét.
Felvilágosítás kérése a vagyonjogi szerződés tartalmáról
A szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható, és az kizárólag a bejegyzés során eljáró közjegyzőtől kérhető. A vagyonjogi szerződés tartalmáról szóló felvilágosítás adása során a közjegyző a vagyonjogi szerződésről – ha a vagyonjogi szerződést ő maga készítette – hiteles kiadmányt, illetve – ha a vagyonjogi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták vagy azt másik közjegyző készítette – hitelesített másolatot ad a kérelmezőnek.
Kérelemre a közjegyző tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel.
Illetékesség
A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének a lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja. A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.