A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Meghatalmazás elkészítésére akkor van szükségünk, amikor nem személyesen, hanem képviselő útján kívánunk eljárni egy adott ügyben. A meghatalmazáshoz általánosan olyan alakszerűségek szükségesek, amelyeket a jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő jogügylet vonatkozásában előír.

A meghatalmazás főszabály szerint visszavonásig érvényes, amit a meghatalmazó bármikor egyoldalúan is megtehet.

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. Gazdasági társaság ilyen meghatalmazást nem adhat olyan személynek, aki nem a társaság bejegyzett képviselője.

Ha Önt a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál meghatalmazott képviseli, akkor a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

Milyen dokumentumok szükségesek meghatalmazás elkészítéséhez?

• a meghatalmazó és a meghatalmazott személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája,
• cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
• ingatlanra vonatkozó meghatalmazás esetén az ingatlan pontos helyrajzi száma, amely alapján a közjegyző a tulajdoni lapot lekérdezheti,
• azon ügyek konkrét meghatározása, amelyekre a meghatalmazás kiterjed (pl.: pénzintézetek, földhivatalok, önkormányzatok, közüzemi szolgáltatók, telefontársaságok, Magyar Posta, NAV előtti eljárás stb.).